Befejeztem a blog kiegészítését a régi bejegyzésekkel és a régi képekkel, amihez 2003-ig visszamenőleg az összes mappát végig kellett nézni. De most már megvan és napra pontosan tudom például, hogy mikor vettem az új fűnyírót és mikor ültettem el a 3 gyümölcsfámat, amiből a sárgabarack egyébként már nem él. És így tovább. Összesen egy évhez nem találtam sem szöveget, sem képeket, 2020, ez a covid éve volt ugyebár.
Az idő és a sok csapadék megtette hatását a kertben. Legjobban az izgatott, hogy mennyit fejlődtek a muskotályzsályák. Valamit nem értek. Tavaly ilyenkor már elkezdtek fejlődni a virágkezdemények, most viszont egyetlen darabot sem találtam. De a levelek viszont hatalmasra nőttek. Talán az eső következtében. De bimbók miért nincsenek?? Sehol! Sem a hátsó kertben, sem elöl, sehol!
A kék írisz virágozni fog!
júdáspénz
Újabb meglepetés az orgonák alatti dugványdában:a tamariszkuszon kívül két másik szár is hajtani kezdett, szerintem hibiszkuszok (jobboldali kép). Csak a júdásfa hajtatása nem megy!
A négy végzetfa az orgonák tövében
A cseresznyefa elég siralmas látványt nyújt, fölül viszont felfedeztem néhány ágat egy csomó terméssel.
Nagy a tolakodás a mustárosban, de ez így volt elképzelve.
Azt írják, hogy a papsajt inkább elterülő növény, hát, ehhez képest az enyém már fölülről veri az 1 métert magasságban.
A yuccák borzalmasan néznek ki, ahelyett, hogy fejlődnének, már alig lehet megtalálni őket.Namármost, 2010. márc. 27-én írtam egy olyat, hogy "Ősszel átültettem néhány tő yuccát a legmostohább oldalra (a szemétdombos szomszéd oldalára), elég randán néznek ki". Lehet, hogy ez mostanra is igaz? Mert azok a régi yuccák végül teljesen magukhoz tértek. Nagyon szeretném, ha a yuccáim most sem mennének tönkre!
Bizakodásra ad okot, hogy új hajtásokat fedeztem fel a yuccák közepén (alsó kép):
Hibiszkusz, amelyik hajt. (Mert a másik sajnos nem.)
Miniágyás szép napraforgókkal. Máshol a napraforgó magoncok nem fejlődnek ilyen szépen, sztem elnyomja őket a többi növény.
Állítólag szil.
Fény derült a Nagy Mák Rejtélyre.
Egy tavalyi bejegyzésben rábukkantam a levendulás melletti rejtélyes mákcsoport eredetére. Hát persze, hogy rosszul emlékeztem, igenis, oda szórtam a magokat, ahol múltkor majdnem ráfeküdtem, a középső úthoz közeli kis területre. Ezért jó a blogolás!
Az a bizonyos őszi mák és a levendulás.
Egyik legnagyobb meglepetés, hogy a levendulán is bimbók vannak! (És egy pók.)
Közönséges cickafark, lassan virágzik ez is.
Kerti cickafark a levendulásból.
A cipruska is virágozni fog, nem is gondoltam volna. A levendulás csupa virág lesz nemsokára!
japán kecskerágó
bükköny
facélia és lándzsás útifű
az egyik őszirózsa telep
Újabb dugványok kezdtek életre kelni. Asszem nyári orgona.
Jót tett az eső a nyári orgonának, múltkor már majdnem lemondtam róla, olyan csúful nézett ki.
Fürtös gyöngyike talpig magban.
A baloldal kész! (Az ilyesmi mindig nagyjábólt jelent.)
A két kis selyemakác magoncból a nagyobbik,...
... ez meg a kisebbik. A mellette levő két kis alig kikelt növény méretéből látszik, hogy mennyire!
Vadrózsa, ami szintén virágozni fog!
Mindkét oldal kész, a hátsó rész nem és a hátsó kert sem.
Hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy a hátsó kertben levágom az ágyások közti növényzetet (ami sok virágzó bükkönyt tartalmaz) és a földön hagyom a nyesedék nagy részét. Hiszen erre való (többek közt) a talajtakarás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése