Ma nem akartam kimenni, de a vizessel találkozó volt. Összeszedtem hát fájó tagjaimat, melyeket a tegnapi harc a gazzal kissé tönkretett és kivonszoltam magamat a kertbe. A hétvégi túrákon fog kiderülni, jól tettem-e, hogy folytattam az alsó kert kiszabadítását a burjánzó gaz alól. A lelkemnek biztos, hogy használt a tudat, hogy estére már csak kb. az egyharmada maradt. (Közben a hátsó kertben mintha rákapcsoltak volna a gazok, na mindegy.)
Kezdenek kiszabadulni a muskotályzsályák.
(Kézi kihúzkodás eredménye.)
A mahónia lassan elvirágzik, de még mindig jól mutat.
Egy döngicse.
Ez az almás ágyás. Kicsit megtapostam, mert a gazok felnyomják a nyesedéket.
Ez meg a bizonyíték, hogy hátul gyorsabban nő a gaz, ha nem vele foglalkozok!
És a mai végeredmény:
(Ez a legnehezebbik oldal.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése