Kert000

 Így kezdődött! Az első körágyás 2022. március 25-én indult.

2022. március 29-én nyilvánítottam késznek:

És ez került bele.

Képek 086

 

Képek 085

 

Képek 084

 

Képek 083

 

Képek 082

 

Képek 081

 

Képek 080

Képek 079

 

Képek 078

 

Kert 2014

(A régi blogból származó bejegyzés, meghagytam, mert a kertről szól. 2023.05.12.)

Másfél napig harcoltam a derékig érő, friss és dús gazzal:

szokásos2

(A régi blogból származó bejegyzés, meghagytam, mert a kertről szól. 2023.05.12.)

Szerdán Zsuzsi lakásába jött a kéményseprő, ezért csúsztatást vettem ki. Szerencsére hamar túlestem rajta, direkt úgy készültem, hogy utána egyenest kimegyek Etyekre.

Gyönyörű idő volt, de azért már picit lehetett érezni az ősz leheletét. Kicsit féltem, hogy az allergiám miatt bajok lesznek, de mintha nem is lenne allergiám. Mondjuk gyógyszert is szedek, de hát volt már rá eset, hogy Etyeken túl erős volt a pollenterhelés és úgy kellett elmenekülni begyógyszerezve is.

Szóval kimentem és nekiálltam megint a gaznak. Zsuzsa kolleganőm hívta fel a figyelmemet, hogy ugye tudom, hogy a múltkori gaznyírásom óta már 3 hét eltelt? Na, ettől izgultam be. Szerencsére a kánikula miatt a gaz nem terjedt el túlságosan, ennek ellenére mindenhol végig kellett menni a fűnyíróval. A múltkori kimaradt részen is, de nem volt vészes.

Ami problémás volt, az megint az akác kibújt hajtásai. Azt találtam ki, hogy ásóval megpróbálom kiásni az anyaakácfa szétterjedt gyökereit, amiből ezek a hajtások kibújnak. Eddig csak kivágtam a kis növényeket (sokszor nem is olyan kicsi, mert nő, mint a bolondgomba, kánikula ide, vagy oda), nem csoda, hogy olyan hamar újra kinőttek. 

Az ötlet jó volt, csak nagyon fárasztó. Az ásómból kiesett a nyelet tartó szög. Nem baj, kis odafigyeléssel azért még tudtam használni. Amikor leástam egy-egy ilyen növény alá, hogy gyökerestül kiemeljem a földből, mindig feszíteni kellett, mert olyan erős ez a gyökér, hogy mindennek ellenáll. Mint egy kötélfonat. Erre eltörött az ásó nyele. De még mindig nem adtam fel. Addig harcoltam, amíg a derekam bírta. Utána a maradék növényeket már csak a fűnyíróval vágtam le, ezek nyilván azonnal újra ki fognak hajtani. A többinek viszont több idő kell és ez mindenképpen nyereség. Jövőre ki kellene vágatni az anyanövényt, mert nekem ehhez nincs idegem. Az a baj, hogy már nagyon elterjedt. Láttam, hogy az Ilonka oldalán is irtott valaki nemrég.

A kiszedett gyökeres növényeket beraktam egy műanyag mosogatódézsába és kiraktam az eresz alá száradni. Nem akarom berakni a komposztba, ahol a gaznyesedéket gyűjtöm, mert képesek és kihajtanak. Inkább száradjon el és majd talán el kellene égetni.

A szokásos

(A régi blogból származó bejegyzés, meghagytam, mert a kertről szól. 2023.05.12.)

Most, hogy kicsit enyhült a kánikula, vasárnap kimentem a kertbe, hogy ha törik, ha szakad, lenyírom a gazt. Nem szóltam Ziának sem, mondjuk előre nem is tudtam, hogy az ügyelet engedi-e, hanem fogtam az irodát (értsd: a gépet és velejáróit) és kimasíroztam a 10:40-essel.

A ház előtt kezdtem, merugye, az látszik a legjobban. A hőség kezemre játszott, a gaz alig nőtt, mióta a Miki levágta, igaz, hogy ő csak a nagyját szedte le és nehezítésképpen a levágott száraz anyag is ott hevert mindenhol. Szóval a fazonírozás mindenhol ráfért. 

Hátul korábban megcsináltam a kert egyharmadát, viszont a nehezebb kétharmad maradt hátra. Itt még attól a 40-50 akácmagonctól is meg kellett előbb szabadulnom, amiknek bezzeg nem ártott semmiféle kánikula, hanem szép magasra megnőttek. 

A fűnyíró remekül bevált, az akksi töltési idejében kicsit lehetett pihenni. A nap végére már csak egy zsebkendőnyi hely maradt a pincetető túloldalán, a selyemakác alatt. Időm és energiám pont annyi maradt, hogy ezt meg tudtam volna csinálni, de az akksi pont akkorra merült le megint. Töltéssel együtt meg már nem fért volna bele az időbe akkor sem, ha a 9-essel jövök haza (a töltés 1 óra). 

Így hát világ csúfságára maradt kb. 4 négyzetméter csúnya terület. 

Tanulság az egészből, hogy

1. nem szabad hagyni a gaznak, hogy megnőjön (ezt már évek óta mondogatom),

2. az akksis fűnyíró nagyon klassz dolog! De azok jobban ki tudják használni, akik kertes házban laknak és szeretnek munka után egy kicsit a kertben dolgozgatni úgy kétnaponta. Nem pedig azok, akik max kéthetente, de inkább ritkábban jutnak ki a kertbe és egy nap alatt akarnak minden elmaradást behozni. Ez persze nem a fűnyíró hibája.

Nem baj, azért ha a bal szememet kicsit lehunyva tartom, akkor nagyon szép és rendezett a kert! Jöhet az eső.