Jó is, rossz is, de inkább jó

(A régi blogból származó bejegyzés, meghagytam, mert a kertről szól. 2023.05.12.)

A mai nap remekül indult.

Marika reggel bejött kocsival, hogy segítsen kivinni az új fűnyírómat. Pluszban kiszállítottuk a nagy zsák használt ruhámat is az Auchanhoz. A mamánál anyáknapjáztunk (bekeretezett dédunokás és női szakaszos képeket kapott), Adriennek is végre oda tudtam adni a szülinapi ajándékát, valamint mindkét gyerkőcnek a húsvéti csokinyalókát (amilyet a többi gyerek is kapott a családban...).

A CBA-nál  összefutottunk a Máté Mikivel, aki odajött a présházhoz és megbeszéltük, hogy jön levágni a derékig érő gazt hétfőn. Hurrá!

Szóval csupa szép és jó.  (Most az ügyeletről inkább nem beszélnék.)

Aztán amikor akartam menni a 18:35-ös buszhoz és be akartam láncolni a kaput, nem tudtam átfűzni a vadonás új láncon a lakatot. A terasz alatt van egy drótkerítésdarab, hogy ne tudjanak a terasz alá mászni kívülről. A lakatot úgy akartam rárakni a kapura, hogy ezen a kerítésdarabon is át akartam fűzni, hogy jobban tartson. De nem elég, hogy a lakat nem akart belemenni a láncszembe, még ez a teljes, keretre szögezett kerítésdarab is kiszakadt, keretestől, mindenestől. Pontosabban kidőlt, mert a gravitáción kívül már nem sok minden tartotta. Mint kiderült, teljesen elkorhadt a fa, amire rá volt szerelve. Az a gyanúm, hogy a szomszéd is besegített a kerítés gyengítésébe azért egy cseppet. Megpróbáltam megerősíteni a kerítést, ami nem nagyon ment, mert még egy normális kalapácsom sincs kint, sem szögek, semmi. Persze ha van, akkor sem tudtam volna hirtelen semmihez sem hozzáerősíteni, mert a betonba nem tudok szöget verni. Csináltam valami látszatmegoldást, de elég gyenge (találtam egy szöget belül a betonban).

Persze a busz rég elment, utána már csak 20:05-kor indult a következő. Fél 8-kor már a kapuban voltam megint, hogy ha probléma lesz, legyen idő megoldani. Hát volt, mert a lakat megint nyűgösködött. De a fél óra azért elég volt, nagy nehezen áthurkoltam a láncot, ahol akartam és végül a lakatot is beleerőltettem valahogy a láncszembe. Utána kimentem a megállóba és fél órát fagyoskodtam, mert eléggé lehűlt az idő. Szerencsére volt nálam olvasnivaló.